Bevezető


Egyet előreléptem és így a nap pontosan a szemembe sütött. Becsuktam és vártam, hogy melegíteni kezdjen a nap. Mikor már nem fáztam arrébb léptem és sétálgatni kezdtem a sok fenyő között.

Minden ébredezett. A madarak közül még csak páran csiripeltek, a többi állat még sehol sem volt.

Elindultam az egyenes ösvényen. Lépkedtem a fenyők között és vártam mikor pillantom meg a tengert. Végül megérkeztem a kanyarhoz ahol eltűnnek a fák és a hegyről leláttam a végtelen tengerre. Az óriási napkorong fénye utat festett rá, aranysárgával, egészen a partig. Az égen a felhők lila, rózsaszín és kék színekben pompáztak. A levegő még hideg volt és sós. Felettem egy madárraj repült el csicseregve. A szikla melletti kikötőt most hagyta el egy hajó és csendben szeli a tenger habjait. Minden olyan békés volt és olyan otthonos. 

http://folytasd.blogstar.hu/./pages/folytasd/contents/blog/21206/pics/lead_800x600.jpg
Folytatásos történet
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?