2.10 Fejezet

Ezt a termet az után építették, hogy te elmentél – én inkább kényszerített távozásnak nevezném, de nem szólok bele -, így nem ismerheted. Ez egy olyan hely, ahol kipróbálhatjuk a segédeszközöket, amelyeket a küldetések során használunk. A teremből egy kisebb szobába, már-már laboratóriumba lehet átmenni, ahol ezeket az eszközöket fejlesztik, vagy újakat találnak ki. Most a legújabb fejlesztéseket fogjuk bemutatni...

Izgatott leszek, mert kíváncsi vagyok, hogy mennyit fejlődött a KÉT, mióta elmentem. Amikor belépek a terembe felosztott pályákat látok és azokon számtalan gyakorló embert. Néhányuk szaladgálnak, valakik összpontosítanak és vannak olyanok, akik egyszerűen csak ülnek.

Cara egy üres pályához vezetett oda minket. A hosszú elkerített szakasz mellett két kisebb asztal volt, amelyen mindenféle apróbbnál apróbb holmik voltak letéve.

- Ez a 11- es pálya. Ez a miénk, itt direkt csak olyan cuccok vannak, amelyeket mi használunk. De, ha szeretnénk újabbakat elég bemennünk a laborba és kérni egyet, amely előbb vagy utóbb remélhetőleg elkészül.

Ty odalépett a szekrényekhez és a kezébe vett egy alig látható, lapos valamit.

- Ez egy kommunikációs eszköz. – magyarázta - Először olyanra tervezték, hogy be lehessen ültetni a fülünkbe, de mi vonakodtunk az efféle beavatkozástól, ezért inkább csak olyan lett, hogy rá kell tapasztani a fülre és akkor már eléggé láthatatlan. Mellesleg a mechanikája kiváló, tökéletesen halljuk egymást a küldetések alatt.

- Ez egy tapadókorong. – folytatta Cara – Nem valami bonyolult, de pont elég erős ahhoz, hogy szinte bármilyen felületen meg tudjon maradni, akár fejjel lefelé is.

- Ez egy nyomkövető chip. – mutatott egy kisebb, átlátszó dobozra Ty – Nem a doboz, hanem a benne lévő parányi chip maga a nyomkövető. Először a doboz aktiválódik, amikor szilárd felülethez ér, majd a chip is. Csak egy baj van vele. Az, hogy mindössze egyszer felhasználható és ha rossz az érkezési pont, akkor az eszköz a rosszat kezdi el követni és nem lehet már arról leválasztani.

- Ez pedig a kommunikációs… Micsoda Ty? – jött felénk Zack. Úgy látom viszonylag sikerült összeszednie magát.

- Ez is egy chip.

- Kösz. Szóval ez egy kommunikációs chip, amely a fülre tevős „walkie talkie”-hoz hasonlít a leginkább. Ezt is lehet bőraláültetősen kérni, nekem olyan! – tartotta fel a kezét Zack – A többiek szerint viszont ez bizarr, ezért nekik csak sima ragasztós van. Érintőképernyős és átlátszó. Természetesen nem érzékelhető szinte semmilyen detektorral. Tudunk ezen is beszélni, de ezen van ingyenes adatkapcsolat és majdnem hogy végtelen tárhely a „megfigyelendők” adatainak összegyűjtésére.

- Ez szupi! – mondom, miután végighallgattam az útmutatókat.

- Ezeket holnap majd neked is be kell ültetnünk, vagy rád kell szerelnünk… ahogy tetszik. – szólalt meg Cara – Ma pedig takarodóig az a feladatunk, hogy a többi eszköz használatára is megtanítsunk. Itt ugye van még miniatűr, fényes lámpa, meg különféle megfigyelő kamerák és egy legújabb, kezdetleges fejlesztés, amely hatástalanítani tudja a gyengébb biztonsági rendszereket.

Ezután egyenként bemutatták, hogy miként kell használni az egyes fejlesztéseket, majd gyakoroltunk is azokkal és később az újabbakkal is. Egészen addig, amíg meg nem szólalt a lefekvést jelző gong, majd elhagytuk a gyakorlótermet és visszamentünk a hálótermünkbe.

Címkék: 2. folytatás
http://folytasd.blogstar.hu/./pages/folytasd/contents/blog/22152/pics/lead_800x600.jpg
2. folytatás
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?